Múlt századi véres koktél (Benedek Szabolcs A vérgróf c. könyvéről

Múlt századi véres koktél (Benedek Szabolcs A vérgróf c. könyvéről
Általában nem olvasok vámpírtörténeteket, a klasszikuson már tizenévesen túljutottam. A Twilight sorozat egyik kötetét tavalyelőtt ajándékba kaptam, de a harmincvalahányadik oldalnál nem jutottam tovább. Máig sem értem, hogyan kötheti le a mai tinédzsereket az a több könyvön keresztüli nyafogás: szerelembe essek-e egy vámpírral, vagy sem. Nem kérdés! (Lásd korábbi blogbejegyzésem http://www.szocshenriette.hu/vampirok)
 
Utazáshoz kerestem valami könnyedebbet, ilyenkor szívesen olvasok krimit, és mint mindig, magyar szerzőt választok, ha lehetséges, kortársat. Kedvenc könyvtáram, a gödöllői városi könyvtár új beszerzések polcán megakadt a szemem Benedek Szabolcs A vérgróf c. regényén. Miért is ne? Élvezem Benedek tárcáit a Bárkán, ráadásul szimpatikus, hogy József Attila-díjasként lektűrt írt.
 
Nem csalódtam, jól szórakoztam. A krimiben fellelhetjük a vámpírkoktél szokásos összetevőit: titokzatos, szélhámosnak tűnő, bizonytalan személyiségű, kastélyban lakó, sötétben közlekedő grófot (Rákóczi Lipót), a Vámpírok báljából ismerős, csetlő-botló nyomozó segéd-újságírót (Szállási Titusz alias Szabó Béla), prostituáltakat (Sára és Tarnóczay Etelka), illetve Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde-jában már leírt szörnyű halálukat (hasfelmetszés) és a tettes kettős személyiségét.
 
A fűszerezés azonban egyedi, tipikusan magyar, számomra felidézte három kedvencem, Kondor Vilmos és Baráth Katalin (a krimi műfaja miatt) ill. Kerékgyártó István írásait (a miliő végett). Benedek sajátos atmoszférát teremt a múlt századi főváros korhű bemutatásával, a kávéházak, bordélyok, rendőrőrs, hivatalnoki munka, színházi élet, estélyek, fogadások leírásával: a lány arcát nézte, és megint megállapította róla, hogy szép. Azonkívül szomorú. Persze tapasztalatai szerint az efféle lányok arcán mindig van némi szomorúság, ami egy idő után elősejlik a vastagon felkent púder és festék mögül. A kacér vidámság általában addig tart, amíg az ismerkedési terepként szolgáló szalonból a kamrácskába mennek. Ott általában lehervad a mosoly – mindkettejükről. Onnantól fogva a test végzi a kötelességét.(45.o) Mellékszereplőként feltűnnek a kor ismert személyiségei, irodalmárok, színészek: Molnár Ferenc, Móricz Zsiga, Ady Endre, Bródy Sándor és Hunyady Margit. (Tulajdonképpen kettőjük románcát is taglalja a könyv.) Ha elég szemfülesek vagyunk, felfedezhetünk egy József Attila gyermekkorára vonatkozó utalást. A szereplők Tormay Cécilet, Herczeg Ferencet és Jókait olvasnak.
 
A szöveg igényes szépirodalmi alkotás, kifejezéseiben a múltat idézi, de nem archaizál. Benedek korrekten fogalmaz, ezért megbocsátom neki, hogy már a felétől sejtettem, ki a gyilkos, azonban hajtott a vágy, hogy rájöjjek a bűntény módjára. Mert minden mindennel összefügg, és minden cselekedetünknek oka és indoka van. (450. o) A mellékszereplői karakterek kiforrottak, érdekesek, jól kidolgozottak, életük leírása önállóan megálló történet. És egy trilógiánál nem elhanyagolható módon, a krimi végén hiányérzetem volt, mivel a szálak lezáratlanok, kíváncsian várom a folytatást, főként, hogy Erdélyben játszódik majd, Vlad Tepes várában.
Libri Kiadó, 2012.
 
www.arsmagazin.hu