Összetörted a szívem

Összetörted a szívem
Összetörted a szívem
 
A fájdalom egy érzelem, mint a bánat, az eksztázis, a szerelem, a féltékenység, a hisztéria, a vágy és a szenvedély. A fájdalom olyan érzés, amely szöveti károsodásokkal járó sérülések veszélyére figyelmeztet, és arra készteti az embert, hogy azt elkerülje, vagy megfelelően kezelje. Két típusát különböztetjük meg: a gyors, hirtelen fájdalmat és a lassú fájdalmat. A gyorsat mintegy tized másodperccel érezzük meg a fájdalmat okozó behatás után; a lassú egy másodperccel vagy később érezhető a kiváltó inger után. A gyors fájdalmat a páciens úgy jellemzi, hogy éles, hirtelen vagy szúró fájdalom, olyan típusú, amelyet akkor érzünk, ha ujjunkat tűvel megszúrjuk, majdnem csak a bőrre korlátozódik. A lassút égő, kínzó vagy lüktető fájdalomnak szokták jellemezni, és olyankor jelentkezik, ha már szövetkárosodás van, a test bármelyik szövetében jelentkezhet. A szívedben is.
 
Elutazásom előtt még egyet szexeltünk. Lenyomott a kanapéra, lefogta a karom, moccanni sem tudtam. A teljesen száraz hátsó kapun gyömöszölte be a szerszámát. Tiltakozva nyöszörögtem, még a könnyem is kicsordult. A fülembe suttogta, még egy kicsit bírjam ki, meglátom, hamarosan különleges élményben lesz részem. A fenébe, igaza lett, a fájdalmat felváltotta egy testen kívüli repülés.
 
De én most nem a fizikai fájdalomról szeretnék írni, hanem a lélek fájdalmáról. Szombat éjszaka felhív a barátnőm, a legleg, merre járok, jól szórakozom-e. Elsírom magam a telefonban, elmesélem, az ágyamban remegek, úgy érzem, tőrt döftek a szívembe, és megforgatták, jobbra- balra, jobbra-balra, aztán ki- és be tuszkolták a bordáim között. Annyira felhúzott Kutyuska. Valójában egyes számban kellett volna leírnom a kínzásom, nincsenek elkövetők, csak egy szadista van, a kedvenc férjem, a hármas számú. Talán be kellene mennem a sürgősségire, csináljanak egy EKG-t.
 
Barátnőm rám förmed, durván és hangosan, hagyjam abba a hisztit, egy kis bánattól még senkinek se lett szívinfarktusa, viszont ideje lenne útilaput kötni faszkalap szerelmem talpára, mert a szerelemnek nem kellene fájnia. Túl letört vagyok ahhoz, hogy elmagyarázzam, a fájdalom egyben gyönyör is, szóval fájhat, és egyben lehet féktelen eksztázis, de ő túl rózsaszín ahhoz, hogy ezt megértse, ráadásul nekünk Kutyussal sosem voltak szexuális problémáink, csak lelkiek. Még kilenc percen keresztül ócsárolja Kutyuskát, minden második mondatával forgatja a kést a szívemben, hasadnak az izmok, fröcsög a vér. Mikor már úgy érzem, nem bírom tovább a bánatot, ami a barátnőm szerint csak eltúlzott hiszti, valami ürüggyel leteszem a telefont. Legközelebb, amikor beszélünk, igyekszem csupán pozitív dolgokról mesélni, mivel nem sok ilyen van, gyorsan befejezzük, aztán egyre kevesebbet hívom, az ember a barátokkal nem szeretne alakoskodni, arra ott az egész világ, a fészbuk meg az insta, hogy csak a szépet mutassam. Ez nem a kezdete, hanem a vége egy gyönyörű barátságnak.
 
Sunil Shah, a londoni St. George Egyetem kutatója, vizsgálatok sorával igazolta, hogy a szenvedés káros az egészségre. Fájdalom érzetekor stresszhormonok keletkeznek, amelyek vérrögöket képezhetnek, magas vérnyomást okozhatnak, szétfeszítik az ereket, ténylegesen megszakad a páciens szíve bánatában. Ugye megmondtam, persze, hiszti. Még jó, hogy léteznek ezek az angol tudósok.
 
Ne hagyd, hogy mások véleménye befolyásoljon! Azért a gombaszakértőt hallgasd meg, ja, és a brit tudósokat.