Szerző: Szőcs Henriette | 2019. szept. 12. | Blog
A dráma a líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, a párbeszédekre épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése. A dráma az általa kínált művészi hatást úgy kívánja elérni, hogy konkrét, egyedi figurák cselekvéseit jelen idejű formában mutatja be, így mutatva fel azok általános érvényű jelentéstartalmait. A helyzeteket jellemzi, hogy feszültség jelenik meg bennük.
A férfiak társkereső hirdetéseiben szinte kivétel nélkül szerepel, hogy olyan nőt keresnek, aki könnyen kezelhető és nem drámázik. Magyarán, nem tesz megjegyzéseket a neki nem tetsző dolgokról, szó nélkül tűri, hogy lábtörlőnek nézik, és még mosolyog is hozzá, angyalian, mint Mona Liza. Ráadásul önálló egzisztenciája van, lakása, kocsija, jól fizető állása, saját bejáratú gyereke. Képes szerelőt hívni az elromlott mosógéphez, lecseréltetni a nyári gumit, megszervezni a nyaralását, és beülni egyedül egy étterembe vacsorázni, ha éhes és úgy tartja kedve. Ezek után miért van szüksége a dráma okozójára, a férfira? Mert mi, nők, szentimentálisak vagyunk és gyengédségre vágyunk. Drámára.
A társkereső nők profiljaiban sosem szerepel a keresett férfi kritériumaként, hogy dráma mentes legyen, inkább szexi, humoros, okos, sportos, szép szemű. Nem, nem azért, mert a férfiak nem duzzognak, a nők csupán józanok, és tisztában vannak vele, a hiszti nem monodráma, mindig kétszereplős, és a nők biztosan előidézik, kellemetlen kérdésekkel, elvárásokkal, kontrolmániával, féltékenykedéssel.
Nézzük csak, miért drámáznak a férfiak?
Nyaggatás: Amikor számon kérik rajtuk, amit megígértek. Megmondták, hogy kicserélik azt a nyamvadt villanykörtét, teljesen felesleges minden negyedévben figyelmeztetni őket arra, hogy sötétben leesünk a lépcsőn.
Féltékenykedés: Nem kellene a barátnőjüknek nehezményezni, hogy az edzőteremben megismert csaj minden egyes izzadt fotóját lájkolják az instán, és mindegyikhez elismerő, buzdító megjegyzést is fűznek. Persze, fő az egészség, de azért a feladtad a csekket sms-re sem ártana fél nap után reagálni.
Fecsegés: A Milyen napod volt, kicsim? kérdésre nem szükségeltetik fél órás mesével válaszolni, elég egy jó, szar vagy elmegy reakció. Ez nem valódi érdeklődést takar, még csak nem is udvariassági formula, csupán előjátéka az esti szexnek.
Évfordulók: A hímneműek arra sem emlékeznek, melyik évben ismerkedtetek meg, nem, hogy melyik napon. Főként, hogy ő a kapcsolatotokat az összeköltözéstől számítja (addig szingli volt, és annyi nőt vitt fel, amennyit tudott), míg te, amikor megláttad Kriszti buliján. Születésnap nem számít, a nőket úgyis idegesíti az idő múlása, kivéve, ha Józsi lett ötven, mert arra lehet inni, lehetőleg a Balaton közepén egy vitorláson. Szóval kéretik elfelejteni az összes évfordulót, ahogyan a teremtés koronái teszik.
Szabadidő: kizárólag a férfié, az ő pihenését szolgálja a fáradalmas hét után, eszébe se jusson az oldalbordának számolni vele. Ilyenkor a férfi sörözik a haverokkal, maratont fut, foci meccsre megy, biciklizik és síel. A nő szabadidejében mos, vasal, ablakot pucol, kikérdezi az angol szavakat, befejezi Luca festményét a keddi rajzórára, ajándékot vesz anyósa jövő heti születésnapjára, telefonon beszél a barátnőjével Angliából, lehetőleg mindezt szimultán.
Szex: Ha a pasi fickós, és a nő fáradt, fáj a feje, az a gond. Ha a nőnek van romantikus kedve, vagy elérkezett a gyerekcsinálós idő, a férfi azután ér haza, mikor a másik már elaludt.
Diéta: amikor már megint saláta van vacsorára, pedig a hétvégi bulin a férfi órákig legeltette a szemét Lajos huszonkétéves fitnesz edző barátnőjén. A legelésnek csak ez a fajtája nem von drámát maga után, a zöldségeké feltétlenül. És persze amikor a férfi a tavalyi farmert nem tudja begombolni, biztos a felesége mosott már megint hatvan fokon.
Az okos nőnek egy baja van, hogy nem hülye.
Szerző: Szőcs Henriette | 2019. szept. 7. | Blog
Gyermeknek nevezzük a közeli hozzátartozók közül az egyenesági leszármazót. A gyermek elsősorban családi, rokonsági státust jelent. A szó jogi definíciója tulajdonképpen a kiskorúság meghatározásának felel meg, ami a kulturális különbözőségek miatt országról országra változik. A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény meghatározása szerint „gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.
Belibben az ajtón, mint egy lágy, nyári szellő. Szafari stílusú, teveszínű len ruhát visel, haja fényesen csillogó, gesztenye loknikba rendezve, egy zöld-piros Gucci fejpánt fogja össze. A botoxtól meg a minőségi kozmetikai kezelésektől kortalan, ugyanúgy lehet harmincöt mint ötven éves. Egy Fendi táskát tesz le a pultra, bármennyire is szeretném, nem hajolhatok ki a pultból, hogy megnézzem a cipőjét, pedig biztosan tökéletesen illik a fonott övéhez, színben és stílusban. Csuklóján egy szimpla meg egy türkíz szíves Tiffany karkötő csörög, miközben elhúzza a táska zipzárját. A nyakában a türkíz párja lifeg. Élénkpirosra lakkozott körmeivel előhúz egy újrahasznosított papírt, felém nyújtja, a foglalása. Nem szükséges, nekem elég a családneve is, mosolygok rá. Látom a monitoron, hogy két ágyas szobát rendelt, érdeklődöm, francia ágyasat szeretne, vagy inkább két külön ágyat. Általában gyorsan felmérem a szituációt, annyi ideje dolgozom már szállodában, hogy tudom, ki milyen cipőben jár, mit szeretne, de most a nő egyedül jelentkezik be, talán a társa még az utcán dohányzik vagy telefonál, kénytelen vagyok faggatózni. Elmélázva néz rám, mintha legalább Pithagórasz tételéből vizsgáztatnám.
Megvakarja a füle tövét, felém száll a parfümje illata, Chanelre tippelek. A gyerek sokat mocorog éjszaka, forgolódik, szinte lehetetlenség nyugodtan aludni mellette. Akkor talán jobb lenne a külön ágy, így nem zavarnák egymást éjszaka, javaslom segítőkészen. Igaza van, de mi van, ha leesik forgolódás közben? Riadtan néz rám, mintha tőlem várná a megoldást, pedig itt csupán két ágyról van szó, Jesszus, hogy nevelt fel egy gyereket? Nem tudja, hogyan szoktak aludni? Türelmet erőltetek magamra, indulatomat egy marketing mosoly mögé rejtem. Nézze, asszonyom, a francia ágy meglehetősen széles, nyugodtan forgolódhatnak benne. Ha mégis nyugtalan éjszakájuk lenne, holnap elcserélhetjük a szobát.
Kedvesen bólint. Megkérdezi, hogy levehető és állítható-e a zuhanykar, mert a gyerek nem szereti, ha vizes lesz a haja. Természetesen, a hölgy vendégeink nagy része is így van ezzel, bár minden fürdőben elhelyeztünk zuhanysapkákat. Nyújtanám a szobakártyát, de nem veszi el, hanem tovább kérdez. Tartunk-e a reggelinél laktózmentes tejet? Igen, sőt szója- és mandulatejből is választhatnak. Felszolgálunk-e gluténmentes pékárut? Persze, a hagyományos, fehér lisztből készült termékek mellett a vendégek fogyaszthatnak gluténmentes és teljes kiőrlésű kenyeret. Idétlenül hadonászok a kártyával az orra előtt, de még mindig nem veszi el, csak kérdez tovább. Tudnak adni etetőszéket bébiknek? Mert még nem igazán képes a gyerek egy helyben megülni és tisztességesen enni. Úristen, hol hagyta a babát? Már tizenöt perce beszélgetünk, de a bébit még nem láttam.
Azonnal rákérdezek, Úristen nélkül, hol a gyerek? A kocsiban, feleli madonnás mosollyal. Intek a londinernek, rohanjon az utcára. Már negyedórája a tűző napon ül a gyerek, a kocsiban, mondom hangosan, nem érdekel, hogy ért-e a hölgy magyarul. Soha, egy pillanatig sem hagytam a lányom magára, egy autóban meg pláne. Remélem, legalább az ablakot leengedte, és kapott levegőt. Izgatottan várom a londinert. Végre nyílik az ajtó, és nyakánál szorongatva bevonszol egy óriás plüss macit, egészen az álláig ér. A nő rákacsint, jól viselkedett, kérdezi.
Pihenésre van szükségem, raboljon el valaki!
Szerző: Szőcs Henriette | 2019. aug. 24. | Blog
Mr.Bond olyan hirtelen bukkant fel, ahogyan eltűnni szokott. Dubajozásunk után, amikor szerelmet vallott nekem, már a szerencsésen landoltam otthon üzenetemre sem reagált, aztán hónapokig hírét sem hallottam. Igazából fel sem tűnt, mivel egy, én nem zúgtam bele, kettő, költözködtem, tapétamintákkal meg kárpitszínekkel voltam elfoglalva, és a költöztető fiúk dagadó izmait figyeltem, nem első sorban a nyakukon. Az egyik szerette volna tesztelni velem a jacuzzit, vajon mennyire kényelmes kettőnknek a sarokkád, de nem lett rá alkalmunk, sajnos, pedig abban megegyeztünk, hogy biztosan megtalálnánk a kényelmes pozíciót. A fürdőzéshez. Amikor Mr. Bond rám írt, már jócskán őszben jártunk. Isztambulban van, rettentően unatkozik, ugorjak ki hozzá.
Feldühített, de tudtam, óvatosan kell vele bánni, mert pillanatok alatt megsértődik, csak ő robbanhat, én nem. Nem érek rá, hárítottam, az idő is pocsék arrafelé, nonstop esik, meg különben is, csak nem gondolja, hogy fél év hanyagolás után azonnal ugrom? De ő már megőrül nő nélkül, nézzem csak meg, mennyire szenved, ezzel küldött egy képet a meredező farkáról. Javasoltam, segítsen magán. Nonstop pornót néz, de nem javít a helyzetén, inkább ront, talán próbáljak meg én segíteni. A fantáziámtól mindig beindul. Nincsen véletlenül felcsatolható péniszem? Mivel persze angolul leveleztünk, négyszer elolvastam, jól értem-e, visszakérdeztem, hogy mim? Tudod, amit a fel lehet csatolni, hogy jó alaposan megdughass. Téged ismerve biztosan extra méretű, tehát alaposan le tudnál rendezni. Rátérdelnék az ágyra, te megfognád a derekam, nem hagynál menekülni, és alaposan megdöngetnél, úgy, hogy járni se tudjak. Percekig szóhoz sem jutottam, mély levegőket vettem, elszámoltam tízig, hogy úri lányhoz méltatlanul, üvöltve ne küldjem el a francba. Fél év után seggbekukit szeretne játszani, ahol övé a segg, enyém a kuki?
Még lányokkal sem csinálnék ilyesmit, nekem van szükségem egy férfi farkára, nem a puncimon, hanem a puncimban. Semmi kedvem ehhez a játékhoz, nem izgat fel, hanem inkább elveszi a kedvem. Rendben, bólintott roppant megértően, akkor keressek egy shemalet neki, Isztambulban nincsenek, talán Pesten találok. A fogalom végképp kifogott rajtam, muszáj volt megnéznem a neten. A shemale szó szerinti fordítása, hímnő. Azokat a transzszexuálisokat hívják így, akik nem végeztetik el a nemiszerv-átalakító műtétet, de minden másban nőiessé formálják testüket. Sokszor a szexiparban keresnek megélhetést.Magyarán mellek és száj szilikonnal felturbózva, műszempillákat rebegtet, derékig érő, felvarrott haja van, a bugyijában pedig farka. Ja, ladyboy.
Mr. Bond videókat küldött, hogy véletlenül se értsem félre, kire gondol, melyik típus tetszik neki. Az itthoni oldalakat átböngészve két-három jelöltet találtam, egyik se hozta lázba. Ráadásul nyomatékosan figyelmeztetett, hogy nem mindegyiknek működik a szerszámja, neki csak a működőképes felel meg, mert nem ő akarja lerendezni, hanem Mr. Bondnak kell ellátni a baját. Mégis, honnan tudhatnám, teszteljem le? Jaj, dehogy, háborodott fel, ilyenkor rettentően féltékeny tud lenni, hát kérdezd meg. Szuper, nem csupán a munkahelyemen, hanem a pasijaimtól is mindig nekem jut a lehetetlen küldetés. Mint Doki édes hármasa. Tinédzser koromban, az első munkahelyemen, egy idősebb kolléganőm elmagyarázta, mi a baj velem. Mindent, mindig tökéletesen csinálsz, sőt, kétszáz százalékosan. A dolgokat el kell rontani, és akkor többet nem bízzák rád.
Igaza volt, de nekem ez nem megy, az elrontás. Most sem adtam fel, keresgéltem Bécsben, Mr. Bondnak tök mindegy, hova repül Törökországból, hátha nem csupán repülőjáratok terén nagyobb a választék Ausztriában. Küldtem pár profilt, az egyik fekete hajú megtetszett neki, sőt, találtunk egy tartalék játékost is. Pár nap múlva jelentkezett, holnapután ráérek-e, találkozzunk Schwechaton, a reptéren. És szeretne megjutalmazni a fáradozásaimért, mondjam meg, mit akarok, a legjobb, ha fotót küldök cikkszámmal. Elengedhetetlen szükségét éreztem egy arany színű MK táska birtoklásának. Késő este hívott, idegesen, mint mindig, ha vásárolnia kell nekem, hogy a legújabb modelleket még nem tartják az üzletben, válasszak valami mást, itt a fotó a készletről. De ne vacakoljak sokáig, mert húsz perc múlva zárnak, az eladó szerint a fekete színű táska a legelegánsabb. Hogyne, mivel a képen csak barna és fekete holmi szerepelt. Ravasz kislány. Legyen egy fekete Hamilton, bólintottam rá. Összesen háromszor hordtam, tetemes helyet foglal a gardróbomban.
A reptéren futó puszit nyomott az arcomra, és a városi busz felé irányított. Mivel én mindig taxiztam, így jobban eligazodott nálam. Betuszkolta bőröndjét a csomagtartóba, és döbbent képemet látva közölte, hogy a taxi pénzkidobás, a busz a központi pályaudvarnál tesz le, onnan már fillérekért elvisznek a Hiltonba. Megnyugodtam, hogy legalább nem a Handelskaion sátorozunk. Fél órát intézgette a szobát a recepción, mikor felértünk, átadta az ajándékom, és eltűnt a fürdőszobában. Zuhanyzás után rákérdeztem, hívjam-e a lányt. Vagy fiút, szóval a shemalet. Ne, válaszolta riadtan, ő most éhes. Izgatottan kérdeztem, hova megyünk, ha ilyen jól közlekedik a városban, biztosan ismer valami jó éttermet. Sehova, szobaszervíz. Kézbe vette a menüt, és rendelt mindkettőnknek. A szomorú salátám és a száraz csirkemellem elfogyasztása után megint megkérdeztem, telefonáljak-e. Ne, ne, ő még enne. Engem. Nagyszerű, a nap fénypontja. Lenyomott egy teljesen átlagos menetet, egy teljesen átlagos, misszionárius pózban, cseppet sem átlagos, nyolc perc alatt. Akkor ment el, mikor végre éreztem valamit. Szokás szerint az oldalára fordult, és azonnal elaludt, reggelig meg sem mozdult. Mikor végre felébredt, elnézést kértem, hogy sajnos gond van a gyerekkel, haza kell mennem, azonnal. Nem tiltakozott, lekísért a taxihoz. A shemale számát elfelejtettem megadni neki.
Szerelmi életem egy mondatban: várom a hajóm a repülőtéren egy buszjeggyel.
Szerző: Szőcs Henriette | 2019. aug. 8. | Blog
Önre nem kötelezők a kaszinói szabályok… ön asszony.
(Krúdy Gyula)
Olyan, írásban rögzített vagy valamely szokáson alapuló rendelkezés, elv, amely magatartásunkat, viselkedésünket, eljárásunk módját megszabja, meghatározza; amelyhez igazodnunk, alkalmazkodnunk kell. Léteznek erkölcsi, fegyelmi, intézeti, iskolai, szerzetesi, lovagiassági és udvariasság szabályok, meg a zsarnokságé.
Gyere gyorsan, hív a kollégám, nézd csak meg a biztonsági kamerát, a szálloda negyedik emeletét mutatja. Már megint én, dohogom magamban, a recepciós fiú meg mintha olvasna a gondolatiamban, válaszol. Ő férfi, mégsem figyelmeztetheti, a végén zaklatásnak minősítenék, tessék, hová jutott Kenderesi egy kis fenéksimitől. Viszont lehet, hogy részeg a nő, vagy be van drogozva, az hiányzik, hogy leugorjon nekünk, azért a negyedikről is halálos landolás lenne a térkövezett udvaron. Már a Hableány balesete után is sok lemondásunk érkezett, pedig semmi közünk hozzá, egyáltalán nem árulunk hajós kirándulásokat. Nem akarom elképzelni, milyen reklámot szolgáltatna egy udvarra zuhanó test, rohanok a lift felé, de még a raktárból felkapok egy tiszta fürdőköpenyt.
Pucéran áll a függőfolyosón, a dohányzásra kijelölt helyen, komoly füstgomolyag közepette. Magába fordulva szívja a cigit, földöntúli nyugalom és boldogság az arcán, teljesen relaxált, nem vesz észre, sajnálom megzavarni. Pedig csupán normál dohányszagot érzek, semmi fű vagy egyéb drog illatát. A nőt körülvevő füstfelhő ellenére látom, hogy teljesen meztelen, még papucs sincs rajta. Fázik, karján apró, csillámló pihék meredeznek az ég felé, a mellbimbója csatlakozik hozzájuk, egyéb szőr nincs rajta. Vékony, nyúlánk, foghagymagerezd fenékkel és kamaszos keblekkel, mégsem kitárulkozós fajta, nem közönségnek, a többi szállóvendégnek tart előadást, mert egyik kezével az ölét, a jobb, cigit tartó karjával pedig a mellét takarja.
Közelebb lépek, nincs alkoholbűz, megnyugszom, valószínűleg nem ugrik, nem kell egy öngyilkost győzködnöm tette hiábavalóságáról meg az élet szépségeiről. Valahogy most nem sok pozitívum jutna eszembe. Felvázolom neki angolul a helyzet morbidságát. Udvariasan rákérdezek, miért nem ruhában cigizik, egyéb iránt jó helyen. Mert ez a szabály, válaszolja. Milyen szabály, értetlenkedem, az erkölcsi biztosan nem, meg az államé sem, mivel ez a törvény szerint közszeméremsértés, ugye, pucéran, egy szállodában, a közös területnek számító udvaron, ahol bárki láthatja. Wilhelm szabálya, a barátomé. Aláíratta velem a repülőtéren, mielőtt felszálltunk. Ha nem tartom be a szabályokat, bármelyiket is, vissza kell fizetnem az utazás költségeit, és én erre képtelen lennék. Egyetemre járok, mellette dolgozom, délutánonként egy szoláriumban. Ezért is tűnt jó ötletnek, hogy beregisztráljak a társkeresőre, ahol általában jól szituált férfiak keresnek útitársat. Wilhelm nagyon jó karban van, nem látszik a köztünk levő huszonnégy év különbség. És nagyon korrekt volt, hogy azt mondta, nem kell lefeküdnöm vele, ha nem találom vonzónak, attól még jól szórakozhatunk. A szabályait viszont mindenképp el kell fogadnom, és ha megszegem, kártérítésként vissza kell fizetnem a rám költött összeget. Életem végéig törleszthetném a magán jet bérlését, meg az ötcsillagos szállodákat és a vacsorát a Michelin csillagos étteremben.
Wilhelm utálja a cigiszagot és szerinte egy dohányossal gusztustalan csókolózni, rossz íze van a szájának. Velem kivételt tett, mert nagyon tetszett neki a szerénységem meg a természetes megjelenésem, hogy nincs feltöltve a szám és nincs inplantátumom. Pedig egy nagyobb mellről álmodozom, csak nincs pénzem a műtétre, azért is mentem bele ebbe az útba, hátha megkedvel és kifizeti nekem, na, mindegy. Nekem muszáj dohányoznom, ha ideges vagyok, most ez az új helyzet persze stresszel. Éjszakára ki kell kapcsolnom a mobilom, mert zavarja a vibrálás és az elektromágneses szmog, amit az insta, facebook meg a whatsapp okoz. Reggeli, ebéd, és vacsora, valamint szex közben sem használhatom a telefont, Wilhelm előtt kell kikapcsolnom. Egyébként meg le kell halkítanom. Ez a telefon nélküliség már magában elvonási tüneteket okoz nálam, általában öt percenként csekkolom, ki mit posztolt, meg feltenném, amiket eszünk a puccos éttermekben, hát nem Meki, az biztos, a barátaim sosem láttak ilyesmit.
Szóval, muszáj cigiznem legalább, de csak a szobán kívül dohányozhatok, meztelenül, utána le kell tusolnom, tíz percig fogat mosnom, és epres rágót rágnom, mert Wilhelm annak az ízét szereti legjobban. Ez a szabály.
Még mindig pucéran feszít a folyosón, egyre több fejet látok az ablakban, próbálom menteni a helyzetet, ráterítem a köntöst, biztosan fázik, győzködöm. Áh, dehogy, legalább trenírozza magát, mert Wilhelm nyitott ablaknál alszik. Begurulok, nem is tudom, kire vagyok mérgesebb, a zsarnokoskodó pasira vagy az agyatlan libára. Lehet, hogy Wilhelm nem követel majd kártérítést, mondom neki, de vajon az óvadékot kifizeti-e érte, ha most beviszik a rendőrök? Erről mi áll a szerződésükben? A lány boci szemeket mereszt rám, párás lesz a tekintete. Ne bőgjön, még szétkeni a festéket! Vegye csak fel a fürdőköpenyt amíg cigizik, majd hagyja ott az előtérben, az közös terület, mindkét lakosztályhoz vezet, nem Wilhelm szobája. Így nem szegi meg a szerződést, de közszemérmet sem sérti meg. Mondanék valamit a Mátyás királyos meséről, az okos lányról, aki felöltözött is, meg nem is, hozott is ajándékot, meg nem is, de úgysem értené, bár a szeme így is felragyog. Hálásan átölel, én meg rátuszkolom közben a köpenyt.
Ne vedd magad túl komolyan, más sem teszi!
Szerző: Szőcs Henriette | 2019. júl. 4. | Blog
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, ill. az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell készíteni. Minden bizonylaton szereplő gazdasági eseményt le kell könyvelni.
Elegánsan öltözött pár előtt nyílt ki az automata ajtónk. A hőség ellenére mindketten úgy néztek ki, mintha egy konferencia elődására készültek volna. A férfi antracit öltönyben, fehér inggel, sötétkék, unalmasan csíkos nyakkendőben, a nőn vajszínű kiskosztüm feszült, egy hajszálnyit szorosabban, mint egy üzletasszonyon illett volna, ráadásul a szettet élénk rózsaszín blúzzal dobta fel és egy pink virágbrossal tette nyáriassá. Ugyan nálunk, a hotelben, sosem rendeztünk konferenciát, egyszerűen nem volt hozzá megfelelő termünk, csak egy tíz személyes tárgyalónk van, a wellness turizmusra szakosodtunk, tehát előadásra nem jöhettek, de sokan tartottak üzleti megbeszélést a lobbi bárban, főként, ha a partner nálunk szállt meg.
A nő félrevonult telefonálni, élénken csacsogott valakivel, közben vihorászott. A férfi idegesen tekingetett körbe. Megszólítottam, segíthetek-e, keres-e valakit. Senkit, bejelentkezne. Megkértem, fáradjon a recepciós pulthoz, töltse ki a bejelentő nyomtatványt, addig én elkészítem a szobakártyákat. Átadott egy névjegyet, hogy az azon szereplő cégre állítsuk ki a számlát, és nyomatékosan megkért, hogy ne szerepeljen rajta, hány fő aludt a szobában. Megnyugtattam, a számlázóprogramunk csupán az itt töltött éjszakákat és a fogyasztást tűnteti fel. Eltűnt az arcáról a sápadtság, láthatólag felélénkült, megkért, foglaljak neki vacsorára egy asztalt két főre a teraszon, ugyan intim, félreeső sarokban, de a tóra lehessen látni. És mindenképpen gyújtsanak gyertyát. Sejtettem, hogy nem a szúnyogok miatt aggódik. Végül egyeztetett egy páros masszázst szombat délelőttre.
Másnap reggel az éjszakás kolléga átadta a tudnivalókat, elmesélte, semmi említésre méltó esemény sem történt, szerencsére, kivéve, hogy a negyediken többen panaszkodtak, nem tudnak aludni, annyira hangosan ment a műsor a négyszáztizenkettőben. Azt a szobát adtam ki a konferenciás párocskának Sikongatás, nyögések, zuhanyzás. A háromszáztizenkettőből letelefonáltak, miért éjfélkor szerelünk, fél órája kalapálás hallatszik a fejük felett. Az éjszakás faarccal közölte, nem mi karbantartunk, hanem a vendégünk. Délelőtt találkoztam velük ismét, amikor a masszázshelyiséget keresték, a férfi nyugodt volt, arca teljesen kisimult, a nő még idétlenebbül vihorászott, mint aki már reggel spicces, és a lobbi minden sarkából szelfiket lőtt.
Vasárnap szabadnapos voltam, hétfőn ismét szolgálatban, dél körül én vettem fel a telefont. A Concorde Kft-től keresett a könyvelőjük, a hétvégén kiállított számlánkkal kapcsolatban. Mondtam, nem én vagyok illetékes, de szívesen kapcsolom a pénzügyet. A könyvelő erősködött, biztosan én tudok segíteni, ugyanis a számla alakilag tökéletes, mindenben megfelel a számviteli törvény előírásainak. Csak hát ugye, náluk a cégnél jelentős megszorítások vannak, az a szabály, hogy ha két kolléga együttesen utazik, akkor egy darab két ágyas, ha pedig egyedül, akkor egy ágyas szobában kell töltenie az éjszakát. Szóval áruljam el, legyek szíves, kinek a nevét tartalmazza a bejelentő. Ilyen információt nem adhatok ki, adatvédelmi okokból, válaszoltam, de ha ez megnyugtató és segít, a két ágyas szobában ketten aludtak.
Hamarosan újból csengett a telefon, megint én vettem fel. Férfihang, bemutatkozik, vajon kerestek-e már minket a Concorde Kft-től. Igen, körülbelül tíz perce beszéltek velem, de sikerült mindent tisztázni a szoba kihasználtságáról a könyvelő hölggyel. A feleségem volt, válaszolta letörten, majd köszönés nélkül letette a telefont.
Megint felmerült bennem az alibigyártó cég alapításának ötlete, kevesebb munkával, jóval több pénzt kereshetnék, mint itt a hotelben, ráadásul kapcsolataim is vannak hozzá. Amíg nem minden férfi olyan, mint a Szoftveres, aki profi módon mindig egy ágyas szobát foglalt, ami a szállodákban gyakorlatilag nem létezik, szinte biztos, hogy kétágyasban szállásolják el a szingli vendéget, aztán pedig becsempészett engem a szobába és készpénzzel kifizette az extra reggelit, mintha csak üzleti villásreggelire érkeztem volna, a végigdugott éjszakáról megfeledkezve, bőven megélnék a piacon.
Ne kívánd más feleségét, ugyanolyan idegesítő, mint a tied.
Szerző: Szőcs Henriette | 2019. jún. 8. | Blog
A happy end egy olyan klisészerű kimenetele egy történetnek (könyv, film, színdarab), ahol minden szálat elvarr a szerző, és az összes szereplő elnyeri méltó jutalmát, a gonosz megbűnhődik, a szerelmesek legyőzik az akadályokat, és összeházasodnak, mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. A szexuális szolgáltatások közül így nevezik bármely típusú masszázs erotikus befejezését, amely során a nemi szervek kézzel történő izgatásával, a leginkább férfi kliens, elélvez.
Kriszti hadarva beszél hozzám, és bőre a nyakán végig, egészen a dekoltázsáig, vörös foltos. Tovább nem látom, mert szokás szerint csupán a legfelső kettő gombot hagyta nyitva, csak semmi erotika, csupán hivatalos, hűvös elegancia. A mindig kedves, türelmes recepciós, aki egy mosollyal megnyugtatta a bőröndje nélkül érkező utast, addig zargatta a repteret, míg soron kívül kiszállították a véletlenül Debrecenbe elvitt csomagot, közben kölcsön adta a szerencsétlenül járt hölgynek a tartalék ingét meg egy kardigánt, most nem tudja megoldani a problémát. Felhívott engem, hogy azonnal jöjjek le az értékesítési osztályról a recepcióra, segítsek neki.
Nem értem, egyszerűen nem értem, motyogja nekem, bár a német vendég valószínűleg még kevesebbet fog fel a magyar társalgásunkból, a recepciós teljesen feleslegesen suttog, de nem akarom tovább stresszelni az okoskodásommal. Csodálkozom, hogy Kriszti nem érti, mit mond a nő. A recepciós lány a gyermekkorát líbiai követségünkön töltötte, és a diplomaták gyermekeinek fenntartott angol gimnáziumban érettségizett. Mindegy, megpróbálom. Farmeros, barna bőr csizmás nő a vendég, műmellein feszül a minimum egy számmal kisebb, tigris mintás Cavalli póló. Ha a V-kivágás öt centivel hosszabb lenne, láthatnánk a köldökét. Így jobb híján az arcát vizslatom, vajon mi lehet az izgalom oka. Szokásos, festett szőke haj, feltöltött száj és ránctalan, botoxolt területek, hiányzó szemkörnyéki és nevető ráncokkal. Számomra a szarkalábak szexik, de nem hiszem, hogy nekem szeretne tetszeni. Bemutatkozom, jóformán kérdeznem sem kell, már önti is rám a panaszát, rettentően hibás angolsággal. Ezt a zagyvaságot viszont Kriszti megértené.
Mi rendelni reggeli szobába. Felhív recepció, küldeni londinerrel, fiú londinerrel reggeli két személynek. Férjem lenni nem túl fiatal, a plasztikától kinéz ötvennyolc, de már hatvanhat. De a szerszámjára, a farokra nincs botox, nincs plasztika. Kerestük, de nem találtuk, csak Párizsban. De ott belehal izraeli üzletember, mikor próbálnak csinálni neki nagyobb és mindig kemény. Férjem szed Viagra, akkor működik jól. Reggel szinte mindig feláll neki, ma is. Gyorsan kezd szex, ráül mint a lóra, lovagol pár percig, egész jó. Aztán már nem kemény, én próbál megint felállít. Bekap a szerszám, félig kemény. Kopog valaki, kinyit ajtó, gyorsan visszamegy, folytat szopás. A fiú letesz tálca asztalra óvatosan, akkor észrevesz, mit csinálunk. Megáll, bámul, kiszalad.
Elnézését kérem, de mivel kopogott, és Ön kinyitotta az ajtót, nem gondolta, hogy zavar, vágok közbe mentegetőzve. Természetesen megbeszélem vele, hogy legközelebb még körültekintőbb és udvariasabb legyen. Azért javaslom, hogy ilyen esetekben tegyék ki a ne zavarjanak táblát. Rettentően sajnálom a kellemetlenségüket!
Nem kellemetlen, tiltakozik, hevesen rázza a fejét. Kellemetlen, hogy elszaladt. Holnap reggel nem szalad, marad! Férjem szereti, ha nézik, legalább maradjon fiú, és nézze. Vagy szabad neki francia velem. Tudod mi a francia? Ő csókol én lábam köze, én bekap ő farok. Happy ending.
Boci szemekkel néz rám, hogy akkor most jól felvilágosított, talán én végre megértem, amit a recepciós nem volt képes, vagy nem akart. Magamra erőltetek egy mosolyt, hivatalosan tájékoztatom, a londiner munkaköri leírásában nem szerepel ez az extra szolgáltatás, nem ezért fizetjük a fiút. Sajnálkozóan végig mér, majd közli: nem értik ti üzlet. Írni bele leírás és számláz extra pénz extra szervizért. Sok pénz jó pénz, nem piszkos.
Ó, drágám, feltöltethetnéd az agyadat is!
