A happy end egy olyan klisészerű kimenetele egy történetnek (könyv, film, színdarab), ahol minden szálat elvarr a szerző, és az összes szereplő elnyeri méltó jutalmát, a gonosz megbűnhődik, a szerelmesek legyőzik az akadályokat, és összeházasodnak, mindenki boldogan él, amíg meg nem hal. A szexuális szolgáltatások közül így nevezik bármely típusú masszázs erotikus befejezését, amely során a nemi szervek kézzel történő izgatásával, a leginkább férfi kliens, elélvez.

Kriszti hadarva beszél hozzám, és bőre a nyakán végig, egészen a dekoltázsáig, vörös foltos. Tovább nem látom, mert szokás szerint csupán a legfelső kettő gombot hagyta nyitva, csak semmi erotika, csupán hivatalos, hűvös elegancia. A mindig kedves, türelmes recepciós, aki egy mosollyal megnyugtatta a bőröndje nélkül érkező utast, addig zargatta a repteret, míg soron kívül kiszállították a véletlenül Debrecenbe elvitt csomagot, közben kölcsön adta a szerencsétlenül járt hölgynek a tartalék ingét meg egy kardigánt, most nem tudja megoldani a problémát. Felhívott engem, hogy azonnal jöjjek le az értékesítési osztályról a recepcióra, segítsek neki.

Nem értem, egyszerűen nem értem, motyogja nekem, bár a német vendég valószínűleg még kevesebbet fog fel a magyar társalgásunkból, a recepciós teljesen feleslegesen suttog, de nem akarom tovább stresszelni az okoskodásommal. Csodálkozom, hogy Kriszti nem érti, mit mond a nő. A recepciós lány a gyermekkorát líbiai követségünkön töltötte, és a diplomaták gyermekeinek fenntartott angol gimnáziumban érettségizett. Mindegy, megpróbálom. Farmeros, barna bőr csizmás nő a vendég, műmellein feszül a minimum egy számmal kisebb, tigris mintás Cavalli póló. Ha a V-kivágás öt centivel hosszabb lenne, láthatnánk a köldökét. Így jobb híján az arcát vizslatom, vajon mi lehet az izgalom oka. Szokásos, festett szőke haj, feltöltött száj és ránctalan, botoxolt területek, hiányzó szemkörnyéki és nevető ráncokkal. Számomra a szarkalábak szexik, de nem hiszem, hogy nekem szeretne tetszeni. Bemutatkozom, jóformán kérdeznem sem kell, már önti is rám a panaszát, rettentően hibás angolsággal. Ezt a zagyvaságot viszont Kriszti megértené.

Mi rendelni reggeli szobába. Felhív recepció, küldeni londinerrel, fiú londinerrel reggeli két személynek. Férjem lenni nem túl fiatal, a plasztikától kinéz ötvennyolc, de már hatvanhat. De a szerszámjára, a farokra nincs botox, nincs plasztika. Kerestük, de nem találtuk, csak Párizsban. De ott belehal izraeli üzletember, mikor próbálnak csinálni neki nagyobb és mindig kemény. Férjem szed Viagra, akkor működik jól. Reggel szinte mindig feláll neki, ma is. Gyorsan kezd szex, ráül mint a lóra, lovagol pár percig, egész jó. Aztán már nem kemény, én próbál megint felállít. Bekap a szerszám, félig kemény. Kopog valaki, kinyit ajtó, gyorsan visszamegy, folytat szopás. A fiú letesz tálca asztalra óvatosan, akkor észrevesz, mit csinálunk. Megáll, bámul, kiszalad.

Elnézését kérem, de mivel kopogott, és Ön kinyitotta az ajtót, nem gondolta, hogy zavar, vágok közbe mentegetőzve. Természetesen megbeszélem vele, hogy legközelebb még körültekintőbb és udvariasabb legyen. Azért javaslom, hogy ilyen esetekben tegyék ki a ne zavarjanak táblát. Rettentően sajnálom a kellemetlenségüket!

Nem kellemetlen, tiltakozik, hevesen rázza a fejét. Kellemetlen, hogy elszaladt. Holnap reggel nem szalad, marad! Férjem szereti, ha nézik, legalább maradjon fiú, és nézze. Vagy szabad neki francia velem. Tudod mi a francia? Ő csókol én lábam köze, én bekap ő farok. Happy ending.

Boci szemekkel néz rám, hogy akkor most jól felvilágosított, talán én végre megértem, amit a recepciós nem volt képes, vagy nem akart. Magamra erőltetek egy mosolyt, hivatalosan tájékoztatom, a londiner munkaköri leírásában nem szerepel ez az extra szolgáltatás, nem ezért fizetjük a fiút. Sajnálkozóan végig mér, majd közli: nem értik ti üzlet. Írni bele leírás és számláz extra pénz extra szervizért. Sok pénz jó pénz, nem piszkos.

Ó, drágám, feltöltethetnéd az agyadat is!